A tartalomból:
Noha a kritikai elméletek célja a társadalmi okokra visszavezethető szenvedés feltárása, annak határállapotai sokáig nem váltak önálló elemzés tárgyává. A társadalmi szenvedés mibenlétének és hatásának jellemzése ugyanis sok szempontból kivezet a társadalomtudományok területéről: olyan tapasztalatokra utal, melyeknek a fizikai fájdalom és a lelki megpróbáltatások egyaránt szerves részét képezik, miközben nyelvi kifejezhetőségük korlátozott. A szenvedés empirikus formáival azok a terápiás gyakorlatok kerülnek közvetlen kapcsolatba, amelyek csökkentésükre vagy megszűntetésükre irányulnak. A kritikai elméletek és a pszicho-tudományok közti viszony azonban kölcsönösen távolságtartó: az előbbiek leginkább a társadalmi különbségeket „naturalizáló” hatalmi komplexum részeként tekintenek az utóbbiakra, azok pedig magyarázataikban hajlamosak alábecsülni a társadalmi komponensek jelentőségét. A könyv arra tesz kísérletet, hogy e távolságot áthidalva a kritikai elméletek számára hasznosítsa a mentális zavarok pszichotudományokban kidolgozott leírásait. Az olyan tünetegyüttesekre, mint a depresszió, a generalizált szorongás vagy szerfüggőség, a társadalmi szenvedés határállapotaiként tekint. Ebből kiindulva pedig arra a kérdésre keres választ, hogy az olyan különböző integrációs logikákon alapuló társulások, mint a mezők (Bourdieu), a kommunikatív cselekvési (Habermas) vagy éppen az elismerési hálózatok (Honneth) torzulásai miként járulhatnak hozzá ezen határállapotok létrejöttéhez.
Letöltés
Tipp
Az ingyenes feliratkozás menüpontban pár kattintással beállíthatod, hogy az egyes kiadványokhoz, sorozatokhoz tartozó új megjelenésekkor e-mailen automatikusan értesítést kapj.
