A tartalomból:
A 2020 tavaszán az egész világon végigsöprő Covid–19-járvány korábban sohasem tapasztalt helyzet elé állította az oktatókat és a hallgatókat egyaránt. A korlátozó intézkedések miatt nem lehetett az egyetemek épületében megtartani az órákat, ugyanakkor az elmúlt évtizedek látványos technológiai fejlődésének hála lehetőség nyílt arra, hogy a megszokott kontaktórákat a modern információs és kommunikációs technológiák segítségével helyettesítsék. Így történt ez az Eötvös Loránd Tudományegyetem Fordító- és Tolmácsképző Tanszékén (ELTE FTT) is. Az itt dolgozó oktatóknak és hallgatóknak volt már tapasztalatuk távoktatásos kurzusokkal, virtuális órákkal vagy éppen videokonferencia-berendezésen keresztül lezajló szigorlatoztatással, így nem érte őket teljesen váratlanul ez a feladat. Ennek ellenére kihívást jelentett a jórészt digitális eszközökre épülő távolléti oktatás bevezetése az összes képzéstípusban, legyen szó fordítóképzésről, tolmácsképzésről, multimédiás fordítóképzésről vagy éppen a doktori programról. Ebben a tanulmánykötetben az ELTE FTT oktatói hallgatóik visszajelzései és saját tapasztalataik alapján azt tekintik át, milyen tanulságok vonhatók le a koronavírus első hulláma során használt oktatási módszerekről: milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, illetve milyen új lehetőségek tárultak fel előttük, amikor LMS-rendszerek, videohívásos programok és távtolmácsolási platformok segítségével tanítottak és vizsgáztattak.
Letöltés
Tipp
Az ingyenes feliratkozás menüpontban pár kattintással beállíthatod, hogy az egyes kiadványokhoz, sorozatokhoz tartozó új megjelenésekkor e-mailen automatikusan értesítést kapj.
