A tartalomból:

Életünk során folyamatosan embertömegek részévé válunk, anélkül, hogy ezt tudatosítanánk, vagy felmérnénk ennek ránk gyakorolt hatását. Bevásárlóközpontokban és szupermarketekben a kígyózó sorok miatt bosszankodunk. A nagyvárosokban nem tudjuk elkerülni a csúcsforgalom óráit. Koncerteken, stadionokban és fesztiválokon elmerülünk a közös mámorban. Technológiai eszközeink használatával úgy is tömegek részévé válunk, hogy ki sem mozdulunk a szobánkból. A közösségi médiában kapcsolati hálózatokat alkotunk, miközben véleménybuborékokba záródunk, és sokszor el sem jutnak hozzánk más álláspontot képviselő csoportok hangjai. A média egymással szemben álló szekértáborok összecsapásait közvetíti nap mint nap. Populista politikusok igyekeznek minket egységes választótömbökként kezelni és befolyásolni, miközben a határainkat ostromló „migránshordákkal” riogatnak, és a kontinensek népességadatainak növekvő különbségével nyomasztanak. A koronavírus-járvány alatt olyan új fogalmakkal ismerkedtünk meg, mint a „nyájimmunitás”, és megtapasztalhattuk, milyen az, amikor statisztikai adatokként kezelnek bennünket. Folyamatos szorongás forrása, hogy a túlnépesedő emberiség planetáris tömegének részeként a föld erőforrásait éljük fel.

Ahogyan az előbbi mondatokból is látszik, a hétköznapi nyelvhasználatban gyakran különböző metaforák és hasonlatok segítségével ragadjuk meg az embersokaság jelenségét. Emellett a kommunikációnkban változatos szóösszetételekben használjuk előtagként a „tömeg” kifejezést, mint például a tömegkultúra, a tömegközlekedés, a tömegízlés, a tömegmámor, a tömegnyomor, a tömegmanipuláció vagy a tömegcikk esetében. Mindeközben talán fel sem tűnik, hogy a „tömeg” szó jelentését korántsem olyan könnyű meghatározni, mint ahogy az sem, hogy a fogalom, annak rokon értelmű kifejezései és metaforikus jelölői – a mennyiségi meghatározottságon túl – sokszor erős értékítéletet, pozitív vagy negatív minősítést hordoznak.

Ilyen megfontolások hívták életre A tömeg. Kulturális jelentéstulajdonítások 1920/2020 című OTKA alapkutatási projektet, amely a tömeg fogalmához kapcsolódó konnotációk vizsgálatára vállalkozott. A hároméves kutatás során alapvetően magyar nyelvű szépirodalmi szövegek tömegábrázolásaival foglalkoztunk, elsődlegesen a szövegek retorikájának, a tömeg leírására használt rokon fogalmaknak, metaforáknak, hasonlatoknak és költői alakzatoknak az elemzésén keresztül. Amellett, hogy ez hiánypótló megközelítésnek tekinthető a magyar anyag elemzésével kapcsolatban, a nyelvhasználati jellegzetességek fókuszba helyezése hasznos eszköznek bizonyult ahhoz, hogy megvilágítsuk a tömegfogalom jelentésének történeti alakulását.

Tipp

Az ingyenes feliratkozás menüpontban pár kattintással beállíthatod, hogy az egyes kiadványokhoz, sorozatokhoz tartozó új megjelenésekkor e-mailen automatikusan értesítést kapj.