A tartalomból:

Mit takar a „tömeg” szó, amikor tömegkultúráról beszélünk? Milyen jelentések, értékítéletek társulnak hozzá, amikor egyéb összefüggésekben népszerű vagy populáris, fogyasztói vagy szórakoztató kultúraként emlegetjük? Jelen áttekintő jellegű jegyzetben a tömegfogalom használatának főbb állomásait mutatom be a 20. századi magyarországi és nyugat-európai, illetve angolszász elméleti diskurzusokban, kifejezetten a kulturális élet összefüggésében. A bevezető oldalakon felvázolom azokat a tendenciákat, amelyek a tömegről és a kultúráról folytatott elméleti viták során általában érvényesültek és érvényesülnek a korban, továbbá zárásképp kijelölöm azt a módszertani keretet, amelynek alkalmazásával értelmezhetővé válnak az áttekintett elméleti megfontolások. Ezután az egy-egy korszakban döntőnek bizonyuló fogalomtörténeti elmozdulásokat két, analóg módon felépített fejezetben tárgyalom. A tömegkultúráról alkotott, nemzetközi kontextusban megmutatkozó elképzelések ismertetését, amely a Bauhaus tömegfelfogásának, illetve a populáris kultúra és a kultúripar fogalmának a példáján alapul, egy-egy magyarországi vonatkozású alfejezet követi: először a korabeli magyarországi elméleti diskurzusban lényegesnek bizonyuló problémakörre – a korai 20. század ponyvairodalmi vitáira – térek ki, majd az 1960–70-es évekbeli, a könnyű műfajok és a giccs helyi értékét tematizáló szerzők írásait tekintem át. A történeti távlat hiánya miatt a kortárs nemzetközi és magyarországi közegben feltárható áramlatokra csak érintőlegesen térek ki a 4. fejezetben, amelyben emellett az áttekintés korlátait – például az euro-atlanti régióra való összpontosítást és a dominánsan férfiszerzők által megfogalmazott koncepciókat – illető megfontolásokat és további kutatási kérdéseket fogalmazok meg. A kötetet a hivatkozott és ajánlott irodalmak listája zárja.

Tipp

Az ingyenes feliratkozás menüpontban pár kattintással beállíthatod, hogy az egyes kiadványokhoz, sorozatokhoz tartozó új megjelenésekkor e-mailen automatikusan értesítést kapj.