Ez a könyv a válságokról szól – méghozzá többféle értelemben is. Elsőként bemutatom, hogy miként került válságba (már jóval korszakunk átfogó és egymásra torlódó krízisei előtt) az a jogi és politikai rendszer, amely a liberalizmuson, illetve annak közjogi megközelítésein, a liberális vagy alkotmányos demokrácián alapult. Másrészt pedig azt vizsgálom, hogy a válságok kora (a polikrízis) miként hatott a kortárs jog- és politikai rendszerekre. A könyv fő kérdése az, hogy mi történik a joggal és a demokráciával napjainkban, miként változik meg a liberális demokráciák korábban megkérdőjelezhetetlennek tekintett „normativitása” és „normalitása” az egymásra torlódó válságok időszakában. A globális ökológiai és klímaválsággal ugyanis beléptünk a kivételes állapot és a rendkívüli eszközökkel való kormányzás korszakába, amely alapvetően változtatta meg a jog és a politika eddig ismert, liberális demokráciákat meghatározó kapcsolatát, ugyanakkor igaz az is, hogy a rendkívüli jogrend és kormányzati eszközök alkalmazása kialakíthat egyfajta rezilienciát az előttünk álló válságok tekintetében. A kötetből látni fogjuk például, hogy a Covid19-es pandémia által jelentett komplex kihívásra a politikai rendszerek a rendkívüli jogrend előbb említett „klasszikus” logikájával válaszoltak, és ez igen gyakran társadalmi elégedetlenséget és rendkívüli feszültségeket váltott ki. Ezzel együtt kiderült az is, hogy a világjárvány során szerzett tapasztalatok alkalmasak lehetnek a rendkívüli jogrend és kormányzás új mechanizmusainak bevezetésére.